Hit �s egy�tt�l�s

Jap�n lakoss�ga egyszerre k�t vall�st is gyakorol,a siut�t �s a buddhizmust.Ezek m�sf�l ezer �ve l�teznek,�s hatnak egym�sra. A sinto a Jap�n �shonos hitvil�ga,a Jap�n buddhizmus azonban olyan vill�gvall�s,amely Kelet-�s D�lkelet-�zsi�ban,illetve Nyugaton t�bb 100 milli� h�v�t mondhat mag��nak.Jap�n �shonos vall�s hagyom�ny�nak neve �az istenek �tja �,ezt jelenti a �Kami no Micsi �Jap�n kifejez�s,illetve a siuto sz� ,amely a Kinai sen(szellem)�s a tao (�t) jap�n kiejet�s szerinti �sszevont alakja . Mindk�t elnevez�st a sen �s a tao k�nai �r�sjegy�vel jel�lik. K�na hagyom�nyib�l fejl�d�t ki  a kelet-�zsiai val�si k�lt�ra ,onnan Kore�n kereszt�l a VI.sz.k�zep�n jutott el a buddhizmus jap�nba.Ekkor m�g jap�n nem ismerte az �r�st,de az �j vall�sal az �r�sbelis�g is elterjedt.A buddhista szent k�nyvek K�nai ford�t�sban voltak hozz�f�rhet�ek,�gy  jap�n arisztokr�cia �tt�rt tagjai,t�bb �vsz�zaddal a buddhizmus dz�les k�r� elterjed�s�t megel�z�en,k�nytelenek voltak megtanulni a K�nai �r�sjeleket.

A XVII-XIX.SZ.,a vall�s �jj��led�s�nek id�szaka �ta a sint� az elterjettebb megnevez�s , b�r a fel�leszt�s�t szorgalmaz�k �ppens�ggel K�na-ellenes �rzelm�ek voltak. A sint� gy�kerei a japp�n �st�rt�netig ny�lnak vissza . Legid�sebb �s legalapvet�bb k�pzete a kami (szellem,istens�g) ma is meghat�roz� eleme a jap�n vall�snak. A buddhizmus sz�l�f�ldje ,ugyanakkor jap�nt�l t�vol Indi�ban volt. Az �j vall�s azonban,a legt�bb jap�n k�lt�reszk�zh�z hasonl�an k�nai�b�l �rkezett. K�na hagyom�nyaib�l fejl�d�tt ki a kelet-�zsiai vall�si k�lt�ra ,onnan Kore�n kereszt�l a VI.sz.k�zep�n jutott el a buddhizmus jap�nba.Ekkor m�g jap�n nem ismerte az �r�st,de az �j vall�sal az �r�sbelis�g is elterjedt.�s ,mivel a budhista szent k�nyvek K�nai�l �r�dtak,a Jap�n arisztokr�cia �tt�rt taggjai ,k�nytelenek voltak ,t�bb �vsz�zaddal a buddhizmus elterjed�se el�tt megtanulni a K�nai �r�sjeleket.

Jap�n f�ldrajzi elhelyezked�se

Jap�n a Kuril-szigetekt�l �s Szahalint�l Tajvanig h�z�d�, mintegy 3900 szigetb�l �ll� Jap�n-szigetvil�gban fekszik. Legfontosabb szigetei �-D-i ir�nyban Karafuto (Jp. 1679-1875), Hokkaido, Honshu (a legnagyobb a f�szigetek k�z�l), Shikoku �s Kyushu. Mairuppo a Kuriru-szigeteken (retto vagy shoto) t�bb mint 800 km-re �szakkeletre tal�lhat� Hokkaido-t�l; Okinawa pedig a Ryukyu-szigeteken t�bb mint 600 km-re d�lnyugatra fekszik Kyushu-t�l.

Az orsz�g 73%-�t hegyek, hegyvonulatok bor�tj�k, amelyek �t�velnek a f�szigeteken. A legnagyobb jap�n hegy a Fudzsi (Fujisan), 3776 m magas. Oyakobayama h�val bor�tott cs�csa (2337 m) a Kuriru-szigetek �szaki r�sz�n, k�zvetlen�l a tengerb�l emelkedik ki. Kev�s mez�gazdas�gilag megm�velhet� f�ldter�lettel rendelkezik. Mivel Jap�n vulkanikus z�n�ban fekszik, heves szeizmikus reng�sek �s v�letlenszer� vulkanikus tev�kenys�gek �rezhet�ek az eg�sz orsz�g ter�let�n. A nagy �s rombol� erej� f�ldreng�sek rendszeresen el�id�zik a cunamikat. Ezenk�v�l Jap�nnak sz�mos melegviz� term�szetes forr�sa is van.

�-D-i kiterjed�se miatt Jap�nban nagyon v�ltozatos �ghajlat alakult ki. Az �szaki Sapporon a ny�r enyhe, a t�l hossz� �s hideg, rendk�v�l er�s havaz�ssal. Toki�, Nagoya, Kiot�, Oszaka �s Kobe v�rosokban - Honshu k�z�ps� �s nyugati ter�letein - ar�nylag enyhe a t�l, kev�s vagy egy�ltal�n nem esik h�, a ny�r meleg �s csapad�kos. Hakata - a Kyushun - enyhe t�llel �s r�vid ny�rral jellemezhet�, ugyanakkor Okinawa szubtropikus jelleg�. A Kuril-szigeteket, amelyek a Nemuro-f�lszigethez csatlakoznak, vastag k�d takarja. 5 'gun' tartozik hozz�: Kunashiri, Etorofu, Uruppu, Rakkoshima �s Choka.

Jap�n �-D-i ir�nyba haladva t�z r�gi�ra oszlik: Hokkaido, Hokuriku, Kanto, Chubu, Kinki (amit Kansai-nak h�vnak), Chugoku, Shikoku, Kyushu �s Okinawa.

Ikebana

,

Ikebana: v�gott vir�gok; hagyom�nyos jap�n vir�grendez�s, a vir�gokat �gy pr�b�lj�k elrendezni, hogy az a legterm�szetesebbnek hasson.

Eredete a 8. sz�zadig ny�lik vissza. A fiatal jap�n l�nyok nevel�s�nek elengedhetetlen r�sze volt az ikebana m�v�szet�nek elsaj�t�t�sa. Az ikebana kompoz�ci� a nyugati vir�gk�t�szett�l elt�r�en nem a t�meggel hat, hanem ink�bb az �res terekkel dolgozik. Sz�nekben visszafogott, kev�s anyaggal pr�b�l er�s kompoz�ci�s hat�st el�rni. A szimmetria helyett ink�bb a kiegyens�lyozott asszimetri�t alkalmazza. A teljesen kiny�lt vir�got ritk�bban alkalmazza, f�leg bimb�t, r�gyez�, vagy sz�raz �gat, sz�raz levelet alkamaz, az �let v�ltoz�s�t, �s a m�land�s�got jelk�pezve.

              A g�s�k szerepe                                      

A jap�n �let jellege, a titkokkal, csod�kkal �tsz�tt jap�n kult�ra megk�zel�thetetlen �s sokszor �rthetetlen a nyugati emberek sz�m�ra. Legink�bb �rthetetlen �s f�lre�rthet� a nyugati t�rsadalmakban a g�s�k k�l�nleges �s �rdekes szerepe. Sokan azonos�tj�k ezeket a h�lgyeket a prostitu�ltakkal, s ennek k�vetkezt�ben sz�mos f�lre�rt�s keletkezett a teah�zakban tev�kenyked�, m�v�szi tehets�ggel meg�ldott, nagyszer� sz�rakoztat� h�lgyek szerepk�r�t illet�en. Eg�szen m�sk�nt �t�l meg egy g�s�t az �tutaz� k�lf�ldi, m�snak ismeri meg, aki hosszabb ideig �l Jap�nban, �s mer�ben m�sk�nt l�tja �s �rt�keli a jap�n t�rsadalom.

A g�sa szerves f�ggv�nye a jap�n csal�di rendszernek. A jap�n ember nem szeret idegeneket fogadni a lak�s�ba, viszont nagyon kedveli a vend�gesked�st, az �gyek ter�tett asztal melletti elint�z�se b�lcs alapt�tele �letm�v�szet�knek. A h�ziasszonynak semmi keresnival�ja nincs ilyen t�rsas�gban, de az nem tagadhat�, hogy egy szellemes, kedves n� eg�szen m�s ir�nyt ad a t�rsalkod�s menet�nek, a vend�gek hangulat�nak. Ezt a k�rd�st – hogy a vend�gek sz�rakozzanak is, de a h�ziasszony m�gse legyen jelen – a jap�n g�sa-rendszer oldotta meg. A j� g�sa mindenek el�tt a h�ziasszonyt helyettes�ti a h�zon k�v�li vend�gesked�sn�l.

A g�sa sz� m�v�szt jelent, ezek a sz�p fiatal h�lgyek b�jos cseveg�ssel, t�nccal, zen�vel, j�t�kokkal sz�rakoztatj�k az ocsaja vend�geit. Mindenek el�tt �rzelmileg f�ggetlen, elfogulatlan l�v�n, fell�p�se biztosabb, c�lravezet�bb, mindenkihez kedves. A j� g�sa mag�ba egyes�ti mindazokat a kiv�l� tulajdons�gokat, amelyeket a n�i ide�llal szemben t�maszthatnak. Sz�p �s szellemes. Mozdulatai eleg�nsak, mint gondolatainak kifejez�si form�i. �rt a politik�hoz �s k�zgazdas�gtanhoz, j�rtas az irodalomban �s a n�pm�v�szetekben. A g�sa mindent elnyel, amit hall, semmit se ad vissza. Az igazi g�sa erk�lcs�s.

Hossz� �vekig tart, mire el�rnek erre a m�v�szi fokra, mire megtanulj�k hogyan lehet min�l kellemesebben �s kult�r�ltabban csevegve sz�rakoztatni a f�rfi vend�geket, s miben kell j�ratosnak lenni�k, hogy r�szt vehessenek a sz�npomp�s jap�n �nnepeken. A g�s�k m�v�szi teljes�tm�ny�nek szintje t�jank�nt �s egy�nenk�nt v�ltozik.

Kyot�ban, Jap�n �si f�v�ros�ban, ahol k�pz�s�k a szok�sosn�l szigor�bb, maikoknak – t�nc asszonya – �s geikoknak – m�v�szet asszonya – nevezik a g�sa-jel�lteket, illetve a g�s�kat. Hossz�, f�rads�gos utat j�rnak be, mire elsaj�t�tj�k saj�tos m�v�szet�ket. A n�vend�k maik�kt�l elv�rj�k, hogy tanulm�nyaik mellett kivegy�k r�sz�ket a h�zimunk�b�l. Ha hanamacsiban �lnek, elleshetik a helyes viselked�st �s �lt�zk�d�st, a szok�sokat, kor�n bepillant�s�t nyerhetnek mesters�g�k k�vetelm�nyeibe. El kell �rni�k, hogy szeress�k �s megbecs�lj�k az oneszanok �s az okesz�nok, ha siker�l megkedveltetni magukat, gy�mkodni fognak felette, gondj�t viselik, seg�tenek probl�m�ik megold�s�ban, bevezetik az ozasikibe, bemutatj�k vend�geiknek, s�t az okija anyja adopt�lhatja is a g�s�t.

A szorgalmas tanul�s, �letviteli �s viselked�si szab�lyok, elj�r�sok, szok�sok, teend�k, m�v�szetek elsaj�t�t�sa a g�s�knak k�telez� volt. Fontos r�szei a k�l�nf�le k�sz�n�sek, udvariass�gi gesztusok a vend�gek, az okija �s ocsaja inden lak�ja ir�nt. Minden elk�pzelhet� helyzetben haszn�latos viselked�si szab�lyokra megtan�tj�k a n�vend�ket. Ezeket nem tananyagszer�en saj�t�tj�k el, hanem n�njeik magatart�s�t figyelve �s ut�nozva.

Reggelt�l d�lut�nig – 10-11 �r�t�l d�lut�n 3-ig – egy k�l�nleges tanint�zetben tart�zkodnak, ahol t�ncot, zen�t �s teaszertart�st tanulnak. A tan�r�k ut�n visszat�rnek az okij�ba �s h�zimunk�t v�geznek, majd 4 �ra t�jban elkezdenek k�sz�l�dni a 6 �rakor kezd�d� vacsor�kra. A maikonak akkor is k�szenl�tben kell v�rakoznia, ha nincs dolga este, mert v�ratlanul is sz�ks�g lehet a szolg�lataira. A maik�knak 1950 el�tt nem volt szabadidej�k, ma azonban egy h�napban 2 szabadnapjuk van.

A maiko bel�p�se a g�sa-t�rsadalomba

A g�s�k k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyokb�l ker�ltek ki. Voltak olyan l�nyok akik vid�kr�l ker�lnek a g�sa-negyedekbe, �k �ltal�ban m�veletlenek. Voltak, akiket a g�sah�zak a 9-10 �ves korukban adopt�ltak – a szeg�nyebb csal�dok gyermekeik ut�n tetemes �sszeget kaptak, melyet, ha a g�sa felszabadult, vissza kellett fizetni – �s g�s�kk� v�lhatnak a teah�zak tulajdonosainak le�nyai. Mivel sok r�tegb�l ker�lnek ki a jel�ltek, el�k�pzetts�g�k �s m�velts�g�k v�ltoz�.

A maiko tanul�kat egy-egy okij�n vagy vacsor�n kereszt�l veszik fel. Ennek m�dja �ltal�ban a szem�lyes aj�nl�s: csak �gy l�phetett kapcsolatba az okij�val, ha bemutatt�k. Ha a folyamod� nem ismer olyan szem�lyt, aki ezt megtehetn�, megkeresheti az okija sz�vets�get, amely lehet�s�get teremt neki a bemutatkoz�sra. Ha a bemutat�s megt�rt�nt, a folyamod� a sz�leivel egy�tt l�togat�st tesz az okij�ban. Ha meg�llapodnak, a jel�lt, mint sikomi-szan k�lt�zik az okij�ba, ahol el�sz�r szolg�l�k�nt dolgozik, �s k�zben figyeli a maikokat �s geikokat.

Ma a legt�bb jel�lt 15 �ves kor�ban kezdi a tanul�st, de van, aki csak 18 �vesen, a k�z�piskola elv�gz�se ut�n v�lasztja ezt a hivat�st.

A sikomi id�szak kb. egy esztendeig tart. Ez alatt az id� alatt a l�ny egyszer� kimon�ban j�r, haj�t kedve szerint viselheti, de le nem v�gathatja. A kimon� visel�s�t meg kell szoknia, s gyakorolnia kell, hogy az �sszes kieg�sz�t�vel egy�tt mag�ra tudja �lteni az el��r�soknak megfelel�en. Saj�tos m�don kell �sszehajtani, �s egy jap�n paulowniaf�b�l k�sz�lt kom�dban, a tanszuban tartani.

A sikomi-szan �lete meger�ltet� �s napjai hossz�ak. Meg kell v�rnia, am�g a vacsor�r�l vissza�rkez� n�v�rei v�geznek, �s csak azt�n tiszt�lkodhat, ha az okija minden lak�ja v�gzett a tiszt�lkod�ssal – ez lehet ak�r hajnali 3 �ra is – �s m�snap kor�n kell kelnie, hogy el ne k�ssen az iskol�b�l.

A k�pz�s els� szakasz�n sikeresen t�ljutva a g�sa-n�vend�k kb. egy h�napra minari-szan lesz. Megtanul b�nni a sironurival, �s mag�ra �lti az ohikizurit.

Meg kell tanulnia, milyen a helyes testtart�s, viselked�s, a vacsorahelyis�gbe val� bel�p�skor t�rt�n� meghajl�s megk�v�nt m�dja, �s azt, hogy hogyan kell besz�lni a vend�gekkel, �s az elv�rt, hagyom�nyos m�don sz�rakoztatni �ket.

Ezt az id�szakot a szan-szan-kudo z�rja le, amikor maikov� v�lik a jel�lt. A maiko �s oneszanja szak�val k�n�lja egym�st, mindketten 3 kortyot isznak 3 kis cs�sz�b�l, majd a maiko �nnep�lyes mozdulatokkal cs�sz�t cser�l az ocsaja okaszanj�val, majd a t�bbi �t jelenlev� el�lj�r�val. A maiko �j nevet kap, mely mag�ba foglalja n�v�re nev�nek egyik bet�jegy�t. Ez a szertart�s jelzi, hogy hivatalosan is befogadt�k a hanamacsi csal�dba.

�ltal�ban az oneszan is ahhoz az okij�hoz tartozik, ahova a n�vend�k. A n�v�r feladata, hogy v�denc�t megtan�tsa arra, amit a hanamacsiban tudni kell, �s tan�csokkal l�ssa el. Egy szem�lyben tan�t�n� �s gy�m is.

A g�sa-jel�ltek azonban nemcsak megfigyel�s r�v�n saj�t�tanak el dolgokat, hanem iskol�ba is j�rnak. A kezd� g�sa tanul�s�nak els� napj�n v�gign�zi a rangid�s g�sa k�sz�l�d�s�t. Minden g�sa-jel�lt egyforma frizur�t hord, ez a vareshinobu nev� hajviselet.

A tanterem

Az iskol�ban a tanterem ajtaja a folyos� k�z�ps� r�sz�r�l ny�lik. A t�gas tantermekben nincsenek sz�kek �s padsorok, a padl�t tatami bor�tja. A tantermek sz�ma iskol�nk�nt mind�ssze h�rom-n�gy. A teremben az egyik fal ment�n egy nagy t�bla h�z�dik, rajta egy sor akaszt�val, amin apr� t�bl�csk�k l�gnak, rajtuk vastag�tott vonalakkal �rt nevek. A falit�bla a jelenl�ti �v szerep�t t�lt�tte be.

A hagyom�nyos jap�n meggy�z�d�s szerint a m�v�szetek tanul�s�t legjobb akkor kezdeni, mikor a n�vend�k hat �ves, hat h�napos �s hat napos. A m�v�szetet nem elm�leti, hanem gyakorlati �ton saj�t�tj�k el, ez�rt aj�nlatosabb min�l hamarabb kezdeni, hogy be�p�lj�n a testbe.

Zene- �s �nek�r�k

Minden g�s�nak meg kell tanulni a samiszenen – sz� szerinti jelent�se: az �zl�s 3 h�rja – j�tszani, mely egy git�rszer� hangszer, keskeny fanyaka van, 3 dug�val hangolhat�. Teste egy kis fadoboz, melynek tetej�re dobszer� macskab�r van r�fesz�tve. Kis dobozban vagy tokban sz�ll�tj�k. Sokszor el�g sok�ig j�tszanak rajta, �s rendszeresen hangolni kell. Elsaj�t�t�sa f�l�tt�bb neh�z, saj�tos tehets�get, adotts�got �s nagy szorgalmat k�v�n. Samiszen j�t�kban k�l�nb�z� st�lusokat saj�t�tanak el a tanul�k: nagauta, kijomoto, takivazu �s utazava st�lust. �si m�dszer seg�ts�g�vel saj�t�tj�k el a samiszen j�t�kot, azaz hall�s ut�n tanulnak meg j�tszani a hangszeren. A samiszenzene leg�sibb form�ja a szambasz�, eredetileg a sint� fogadalmi t�nchoz k�t�d�tt. Kedvelt kezd�sz�m ez a tradicion�lis zenei koncerteken. A hangszeren j�tsz� g�sa csak ujjai hegy�vel �rinti a h�rokat �s a h�velykujj�val t�j�koz�dik a hangszer nyak�n. A cs�sz�sok megk�nny�t�se v�gett selyemb�l k�sz�lt als� k�nt�se ujj�t f�lig r�h�zza a k�zfej�re.

A g�s�knak m�s hangszereken is meg kell tanulni j�tszani. Egyik legels� tanulnival�juk dobolni a cucumi nev� kicsi dobon. A sz�npadi fell�p�seken k�s�rik a t�ncosokat hat dobos �s egy fuvol�s zenekark�nt. Minden hangszerhez �rteni kell egy kicsit. T�rdel� helyzetben j�tszanak rajta, ak�rcsak a t�bbi hangszeren, a v�llon tartj�k �s k�zzel dobolnak rajta. Az okava nev� nagydobot a combra kell helyezni, a taikot �llv�nyra teszik �s dobver�t haszn�lnak hozz�. Mind a h�rom dobon meg kellett tanulni j�tszani, meg kellett tanulni a k�l�nf�le �t�sm�dokat. Az egyik az ucsikomi, amikor a kart a test el� viszik �s visszak�zb�l �tnek a dobra, a m�sik jellegzetes �t�sm�d a szarashi amikor az egyik karral �tnek a dobra, a m�sik kart pedig ezzel egyidej�leg felemelik. Miut�n a k�z�ns�g l�tja a zenekar minden tagj�t, minden mozdulatnak kifinomultnak, kecsesnek sz�pnek kellett lennie. A tan�t�s m�dszere minden hangszeren egyforma volt, az oktat� el�j�tszott valamit – eleinte egyszer� dallamokat vagy csak egy-egy hangot – �s azt a tanul�k ut�nozt�k.

A dob, a fuvola �s a samiszen �r�k ut�n �nek�ra k�vetkezik. �nekelni azoknak a l�nyoknak is k�telez� megtanulni, akik nem k�pesek j�l inton�lni �s sosem sz�l�ztak. Az �r�kon 5 dalt�pussal foglalkoznak r�szletesen. Megtanulnak n�pszer� ballad�kat, hossz� t�rt�neteket, elmes�l� dalokat a kabuki-darabokb�l �s r�vid zen�s verseket el�adni. Meg kell tanulniuk ballad�kat, verseket �rni Haiki-form�ban. Ezeket m�r eg�szen kis korban elkezdik tanulni.

A t�nc

A zene mellett a t�ncnak is nagy szerepe van a g�s�k m�v�szet�ben. B�r mindenkinek meg kell tanulni a t�ncok alapvet� elemeit, csak a leg�g�retesebb �s legszebb g�s�k fejleszthetik m�v�szi fokra t�nctud�sukat. A gioni g�s�k a Inue T�nciskol�ba j�rnak, amely a N� sz�nh�z hagyom�nyait k�veti, m�g a pontocs�i k�rzet t�nciskol�i a kabuki hagyom�nyt tan�tj�k. A t�ncl�p�seket is hasonl� m�don oktatj�k, mint a zen�t, a tan�r el�t�ncolja, megmutatja, �s a tanul�k leut�nozz�k. A maikok �s a geikok nagy odaad�ssal k�sz�lnek a pontos koreogr�fi�ra �p�l� sz�npomp�s t�ncel�ad�sokra. A t�ncokat 10 f�s csoportok adj�k el�, a mozdulataikat t�k�letesen �ssze kell hangolni. A legismertebb t�ncel�ad�s a Cseresznyet�nck�nt ismert Gion-Kubu-i Mijako. Az Inue t�nciskola t�ncait csak n�k tan�thatj�k. A Cseresznyet�nc sz�npadra �ll�t�sa bonyolult feladat, mivel a szenved�lyes zen�t �s t�ncot t�m�r�tetten kell bemutatni, ez�ltal gyorss� �s dinamikuss� v�lnak az el�ad�sok.

A t�ncok k�z�l meg kell tanulni a Fudzsima- �s Hanajagi-iskola t�ncait, majd Nisikava mester t�ncait.

Egy�b m�v�szetek: teaszertart�s – kalligr�fia – ikebana

A zenei m�v�szeteken k�v�l nagy hangs�lyt fektetnek a tea-szertart�s – szad oktat�s�ra, mely a g�s�k k�pz�s�nek nagyon fontos r�sze. C�lja nem felt�tlen�l a teaiv�s �lvezete, ink�bb a j� modor �s az etikett bemutat�sa, mi�ltal gazdagodik az illet� szem�lyis�ge �s kult�r�lts�ga. Minden mozdulata szertart�sos: az �dv�zl�s, a tea elk�sz�t�se, a cs�sze �tny�jt�sa, az ikebana �rt�kel�se, de m�g a f�st�l�k illat�nak �lvezete is. A sokf�le teaszertart�si st�lus k�z�l az Omote-szenke nev�t csak a hanamacsikban ismerik j�l, az Ura-szenke nev�t viszont mindenki. A teaiv�s szertart�sa legink�bb t�rdepl� helyzetben v�grehajtott t�nchoz vagy medit�ci�hoz hasonl�that�, melyhez kifinomult, kecses mozdulatok tartoznak. A tea-szertart�s elv�gz�se egy vagy k�t g�sa dolga, akik a vend�gek el�tt k�sz�tik el hagyom�nyos m�don a te�t. A tea-k�sz�t�shez sz�p cs�sz�ket, bambuszb�l k�sz�lt kis sepr�ket haszn�lnak. A tea porr� t�rt levelekb�l k�sz�l, amit forr� v�zzel egy�tt egy habos z�ld massz�hoz a maccs�hoz �ntenek.

A g�s�k k�pz�s�hez tartozik, hogy j�rtass�got szerezzenek m�g a Sod� – kalligr�fia – illetve a Kado – ikebana, a vir�grendez�s – m�v�szet�ben. Az �r�ecsettel, fekete tussal pap�rra vetett �r�sjelek egy �n�ll� m�v�szet jellemz�i. A tokonom�k jellegzetes d�szei: �vszakokat, buddhista gondolatokat, k�nai k�ltem�nyeket vagy jap�n mond�sokat jelen�tenek meg. A Mijako t�nc�nnepeken �ll�tott�k ki a maikok �s geikok kalligraf�it.

Az illemszab�lyok

A g�s�k k�pz�se legnagyobb r�szben a megfigyel�s r�v�n val� tanul�son alapszik. A teah�zakban nevelked� g�sa-jel�lt szerencs�snek mondhatja mag�t, ugyanis remek�l megfigyelheti, hogyan mozognak, viselkednek az id�sebb g�s�k. A minerai idej�ben sok mindent kellett elsaj�t�taniuk. Az oktat�k nagy hangs�lyt fektettek a helyes magatart�s oktat�s�ra. K�pz�s�k olyan dologra is kiterjedt, mint az ajt�nyit�s, az id�sebbek megsz�l�t�sa, a szob�kba val� bel�p�s, illetve a szoba elhagy�sa. Megtanult�k, hogyan viselkedjenek id�sebb t�rsaik jelenl�t�ben. Ha v�rakoz�s k�zben egy id�sebb g�sa l�pett a gardr�b-budo�rba, a cip�t r�gt�n a cip��llv�nyra kellett helyezni. Seg�teni kellett a haori levet�s�n�l, azt azonnal rendesen �ssze kellett hajtani, majd a k�zit�sk�t, legyez�tart�t �s minden egyebet, ami n�la volt, az �llv�nyra helyezni. Ha az id�sebb g�sa k�sve �rkezett a bankettre, lehajtott fejjel illett k�sz�nteni �s �tadni neki a helyet. A t�rsadalmi illemszab�lyok elsaj�t�t�sa is a megfigyel�s r�v�n t�rt�nt. Gyakorlatra kellett szert tenni abban, hogyan illik bel�pni egy helyis�gbe, megt�lteni egy szak�s poharat, hogyan vegy�k �t az �tny�jtott cs�sz�t �s tegy�k a hely�re. Meg kellett jegyezni a teah�zak felszolg�l�inak �s az id�sebb g�s�knak a nev�t, illend�en k�sz�nteni a fogad�bizotts�got, a hakoj�kat �s a h�z eg�sz szem�lyzet�t. Ezeket a mozdulatokat az id�sebb g�s�kt�l, a n�v�reikt�l tanult�k meg �s fejlesztett�k m�v�szi fokra a tanul�k.

�lt�zk�d�s – kimon�iskol�k

Az illemszab�lyok mellett nagy hangs�lyt fektettek a g�s�k az �lt�zk�d�s�k elsaj�t�t�s�ra. Viselet�k a kimon�, melynek visel�s�t szab�lyok �rt�k el�. Ezek a szab�lyok nem saj�t�that�k el a foglalkoz�sok alkalm�val, legink�bb a t�nc�r�k alkalmasak arra, hogy a g�s�k megtanulj�k term�szetesen viselni ezt a ruhadarabot, �gy, hogy k�nyelmesem tudjanak benne mozogni. Csak �gy lehet felt�n�s n�lk�l beilleszkedni egy g�sacsoportba. Gyakorolni kell, hogyan cs�sztass�k finoman, enyh�n cs�mp�s l�btart�ssal, kiss� hajl�tott t�rddel az egyik l�bukat a m�sik el�, hogyan hajl�ts�k enyh�n v�llukat �s tarts�k eleg�nsan karjukat a test�k mellett j�r�s k�zben. Minden �vszaknak, �nnepnek, h�tk�znapnak megvolt a maga trendje, milyen sz�n�, anyag� legyen az �lt�z�k. �j�vkor vastag �s f�nyes selyemb�l k�sz�lt kimon�t �lt�ttek. Febru�r, m�rcius �s �prilis, valamint okt�ber, november �s december h�napokban durv�bb vagy finomabb sz�v�s� kreppselyemben pomp�ztak. M�jus, j�nius �s szeptember viselete a k�t�tt selyem kimon� volt. J�niusban, augusztusban selyemg�zb�l k�sz�lt ruh�t hordtak. Az iskol�ban �s a h�tk�znapokban v�r�sesbarna, v�kony selyemb�l, v�szonb�l akari- vagy jociuri-selyemb�l k�sz�tett kimon�t viseltek. Az �lt�zk�d�sen k�v�l nagy hangs�lyt fektettek a hajviselet �s a sminkel�s elsaj�t�t�s�ra.

A vizsga

Minden tant�rgyb�l vizsg�t kellett, hogy tegyenek a jel�ltek. A vizsg�kat minden h�napban egy el�re meghat�rozott napon tartott�k. Erre az id�pontra alaposan fel kellett k�sz�lni. Aki a vizsg�n megbukott, 3 h�nap ut�n ism�telhette meg. Aki h�romszor megbukott, tehets�gtelennek nyilv�n�tott�k, kiz�rt�k a g�sa-jel�ltek k�z�l.
A Simbasi-g�s�nak a k�vetkez�kben kellett j�nak lenni: samiszen-j�t�k, Kijomot� st�lus� �nekl�s, Nasikava-t�nc. A sikeres vizsga ut�n �sszel �s tavasszal be kellett mutatni a sz�nh�zakban a hagyom�nyos Azamura-t�ncokat, j�niusban az Azamura-rev�t. �prilisban �s okt�berben az Azamura-t�ncokban a 13 �ves tanul�kt�l a legkisebbekig mindenkinek a sz�npadon kellett lennie. Akinek siker�lt a vizsga, kezdhetett k�sz�lni az els� fell�p�s�re. Az ohirom�t megel�z� 8-10 napon �t gyakorolt�k a minerait.

Mizuage

A g�sa-jel�lt �let�ben fontos esem�ny a mizuage, a sz�zess�g elveszt�se, melynek szint�n komoly szertart�sa van. A maikok sz�zess�g�t �rver�sre bocs�jtj�k. Akiket a g�sa-jel�lt n�v�re –kijel�l–, a maikonak meg kell aj�nd�kozni egy ekubo nev� s�tem�nnyel. Majd a kiv�lasztott �s megaj�nd�kozott f�rfiak elkezdenek az okija vezet�j�n�l licit�lni a jel�lt mizuag�j�ra. Aki a t�bb p�nzt �g�ri, az veheti el a maiko sz�zess�g�t. A jel�ltek t�bbs�ge egy tucat f�rfit aj�nd�koz meg. Maga a szertart�s szak�iv�ssal kezd�dik. Gyorsan lezajlik, de aki elveszi a maiko sz�zess�g�t, a g�sa mizuage-patr�nusa marad �lete v�g�ig, �m ez nem jelent semmif�le speci�lis el�jogot.

Erikae – a maikob�l g�sa lesz

A maiko 20-21 �ves kor�ra lesz geiko. Az �tmenetet az erikae jelzi: a maiko v�r�s gall�rj�t feh�rre v�ltja. A kezd� g�s�k fogaikat feket�re festik, mely az �retts�g jele. Ez a szok�s a Heian-korra (794-1185) vezethet� vissza. A szan-szan-kudoval szemben az erika�t nem �nneplik, nem k�s�ri semmi szertart�s. A felavatott g�sa k�zt�rl�ket �s nosigamikat osztogat, �s sorra l�togatja a hanamacsiban �l� bar�tait, ismer�seit, majd el�ad egy kurokami-t�ncot.

 

A geiko szolg�lati ideje, melyet az okij�ban t�lt, 5-6 �v. Ezalatt az id� alatt szolg�lja le mindazt, amit az okija r� ford�tott ruh�zatban, anyagiakban, szeretetben, gondoskod�sban. Szolg�lati ideje letelt�vel f�ggetlenn� v�lik, maga ir�ny�tja �letet. Tanul�sa azonban nem �r v�get. T�bb �r�ra is j�r, hogy tov�bb jav�tsa m�v�szi k�pess�geit. Ezenk�v�l gyakran tov�bbk�pzik magukat otthon olvas�ssal, nyelvtanul�ssal a t�rzsvend�geik ig�nyeinek, �rdekl�d�si k�r�nek megfelel�en.

A g�s�k feladata, k�pz�se, mint l�thatjuk, nem mindennapi dolog. Hossz� �s f�rads�gos utat j�rnak be, m�g a sikomi-szanb�l maiko, a maikob�l pedig szabad �s f�ggetlen g�s�k lesznek. A szab�lyok szigor� betart�sa, a r�gi id�k szok�sainak �s gyakorlat�nak �rz�se folyt�n ezek az �rdekes n�k k�zvet�tik a hanamacsik t�rsadalm�nak finoms�gait, Jap�n m�v�szet�nek m�ltj�t, f�ltve �rz�tt kultur�lis �r�ks�geit. �k az orsz�g m�ltj�nak k�ztiszteletben �ll� let�tem�nyesei.