Aikido

Az aikido egy val�di budo, vagyis harcmûv�szet; a 
jap�n katonai harci mûv�szetek t�rt�nelmi trad�ci�ib�l 
alakult ki. Komolyan gyakorolva t�bb mint taktika �s 
�nv�delmi technik�k ismerete: az aikido a l�lek t�k�letes�t�s�nek tudom�nya.

Az aikidot Ueshiba Morihei fejlesztette ki, akit a vil�g 
minden r�sz�n t�bb mint egymilli� aikido gyakorl� 
O-sensei(Nagy Mester)-k�nt ismer. Fiatalemberk�nt rendk�v�li 
harcmûv�sz volt, a kard, a bot, a l�ndzsa, �s a ju-jitsu 
mûv�szet�nek mestere. De O-senseinek komoly szellemi 
ind�ttat�sa volt, �s sokat t�prengett a m�sok f�l�tt aratott 
gy�zelmen alapul� �t haszontalans�g�n.

Egyszerû �letm�dj�val �s kitart� gyakorl�ssal eljutott a 
megvil�gosod�s pillanat�ig, �s lek�zd�tte dilemm�j�t. 
Hossz� medit�ci�it�l �talakulva, Ueshiba technikai 
�gyess�ge a kifinomults�g �s b�mulatba ejt� er� 
harcmûv�szet�ben bontakozott ki, amely alapj�ban 
k�l�nb�zik a kor�bbiakt�l.

"Az Aikido titka," �rta "hogy �sszhangban legy�nk az 
univerzum mozg�s�val �s az univerzummal mag�val." 
O-sensei �gy tartotta, hogy a budo a szeretet �tja, �t 
amellyel le tudjuk gy�zni a konfliktusokat magunkban, 
�s b�k�t teremthet�nk a vil�gban, "az univerzum sz�ve mindenki saj�t sz�ve legyen."

Mindig is voltak figyelemre m�lt� szellemi k�pess�gekkel 
meg�ldott emberek, de O-sensei �gy tan�totta, hogy a val�di 
tud�s nem szerezhet� meg puszt�n az �rtelem �ltal. "Ez nem 
egyszerû te�ria," mondta. "Ezt gyakorolnod kell."

Minden aikido technika l�nyege egy stabil, er�s k�z�ppont 
k�r�li k�rk�r�s mozg�s. M�g akkor is, amikor a technika 
ir�nya egyenesnek mutatkozik el�re vagy h�trafel�, k�zelebbi 
vizsg�lat felfedi, hogy az aikidos mozdulatai val�j�ban k�rk�r�sek.

Helyesen v�grehajtva n�h�ny technika igen l�tv�nyos, 
az ellenf�l "elsz�ll" a leveg�ben. M�sok olyanok, 
mint egy bûv�szmutatv�ny; kicsi, f�rge mozdulatok, 
amik r�gz�tik a t�mad�t. Mindkett�t az emel�er�, 
tehetetlens�g, gravit�ci�, centrifug�lis �s 
centripet�lis er�k hat�s�nak haszn�lat�val val�s�tj�k 
meg. V�g�l is a t�mad�s saj�t energi�ja d�nti le a t�mad�t.

Term�szetesen �ll�k�pess�g n�veked�s, hajl�konys�g, 
�s izomfejl�d�s bek�vetkezik a gyakorl�s eredm�nyek�ppen, 
de a technik�k hat�konys�ga nem f�gg a fizikai er�t�l; 
ez�rt az aikidot b�rki gyakorolhatja korra �s nemre val� tekintet n�lk�l.

Karate

Eredete

Eredete az id�sz�m�t�s el�tti id�kre tehet�. A puszta 
kezes harc rendszerz�se �s oktat�sa eg�szen i. e. 3000-ig 
ny�lik vissza, amikor Indi�ban egy Kalpattica nev� 
rendszer j�tt l�tre, amely �ll�t�lag a medve, a tigris, a leop�rd
, a k�gy� �s a s�rk�ny mozg�s�t ut�nozta. Az iskola 
beavatottjai vaspecs�ttel jel�lt�k meg magukat.
Indi�b�l az V. sz�zadban Bodhidharma (Daruma) k�zvet�t�s�vel 
terjedt el ez a rendszer K�n�ban is, mert o hitt�r�to k�r�tj�n azt 
tartotta, hogy a buddhista vall�st fizikai eronl�ttel is ki kell eg�sz�teni. 
Kialakult a Chuan-shu �s a Shaolin-Chuan, a kung-fu �s karate 
ir�nyzatok k�t osi alapja.
A k�nai eredetu harcmuv�szet a helyi �nv�delmi m�dszerekkel 
kieg�sz�lve vezetett az okinawai karate kialakul�s�hoz. 
A folyamatot nagyban seg�tette, amikor az 1600-as �vekben 
betiltott�k Okinaw�n a nyilv�nos fegyvervisel�st, majd a 
fegyverhaszn�latot is a l�zad�sok elker�l�se v�gett. 
Ekkor m�g a harci muv�szetet K�nai-k�znek nevezt�k, 
az �resk�z jelent�su karate sz� csak 1894-ben j�tt l�tre.
Okinawa sziget�n h�rom fo iskola alakult ki, amelyeket 
helys�gekrol neveztek el. Ezek a Naha-te (alap�t�ja 
Higaonna Kanryo), amelyhez tartoz� �gazatok a goju-ryuu 
(Chojun Miyagu) �s a shito-ryuu (Kenwa Mabuni), a Shuri-te 
(Sakugawa, Sionja, Matsumura, Itosu), amelyhez a shotokan-ryuu 
(Funakoshi Gichin), illetve a wado-ryuu (Hironori Otsuka) tartozik, 
valamint a Tomari-te, amely �gazatai p�ld�ul az uechi-ryuu vagy a
 matsubayashi-ryuu. Magyarorsz�gon Tomari-te m�g nincsen.
A Kushido az 1919-ben bejegyzett Goju-ryuu, kem�ny-l�gy st�lus 
1989-ben alapult oldal�ga. Alap�t�ja �s vezetoje a magyar sz�rmaz�s�
 Rony Kluger kanchoo, a Magyar Kushido Karate Sz�vets�g vezetoje
 pedig Miskolczi Attila shihan.