Aikido
A japn Aikido szt hrom karakterrel rjk, melynek
jelentse: az univerzum mozgaterejvel val
egyesls tja (ai: egyesls, harmnia, azonosuls,
szeretet; ki: ser, senergia, leter, vitlis energia,
szellemi/lelki energia, az sszpontostott er energija) do: t, md).
Az aikido egy valdi budo, vagyis harcmûvszet; a
japn katonai harci mûvszetek trtnelmi tradciibl
alakult ki. Komolyan gyakorolva tbb mint taktika s
nvdelmi technikk ismerete: az aikido a llek tkletestsnek tudomnya.
Az aikidot Ueshiba Morihei fejlesztette ki, akit a vilg
minden rszn tbb mint egymilli aikido gyakorl
O-sensei(Nagy Mester)-knt ismer. Fiatalemberknt rendkvli
harcmûvsz volt, a kard, a bot, a lndzsa, s a ju-jitsu
mûvszetnek mestere. De O-senseinek komoly szellemi
indttatsa volt, s sokat tprengett a msok fltt aratott
gyzelmen alapul t haszontalansgn.
Egyszerû letmdjval s kitart gyakorlssal eljutott a
megvilgosods pillanatig, s lekzdtte dilemmjt.
Hossz meditciitl talakulva, Ueshiba technikai
gyessge a kifinomultsg s bmulatba ejt er
harcmûvszetben bontakozott ki, amely alapjban
klnbzik a korbbiaktl.
"Az Aikido titka," rta "hogy sszhangban legynk az
univerzum mozgsval s az univerzummal magval."
O-sensei gy tartotta, hogy a budo a szeretet tja, t
amellyel le tudjuk gyzni a konfliktusokat magunkban,
s bkt teremthetnk a vilgban, "az univerzum szve mindenki sajt szve legyen."
Mindig is voltak figyelemre mlt szellemi kpessgekkel
megldott emberek, de O-sensei gy tantotta, hogy a valdi
tuds nem szerezhet meg pusztn az rtelem ltal. "Ez nem
egyszerû teria," mondta. "Ezt gyakorolnod kell."
Minden aikido technika lnyege egy stabil, ers kzppont
krli krkrs mozgs. Mg akkor is, amikor a technika
irnya egyenesnek mutatkozik elre vagy htrafel, kzelebbi
vizsglat felfedi, hogy az aikidos mozdulatai valjban krkrsek.
Helyesen vgrehajtva nhny technika igen ltvnyos,
az ellenfl "elszll" a levegben. Msok olyanok,
mint egy bûvszmutatvny; kicsi, frge mozdulatok,
amik rgztik a tmadt. Mindkettt az emeler,
tehetetlensg, gravitci, centrifuglis s
centripetlis erk hatsnak hasznlatval valstjk
meg. Vgl is a tmads sajt energija dnti le a tmadt.
Termszetesen llkpessg nvekeds, hajlkonysg,
s izomfejlds bekvetkezik a gyakorls eredmnyekppen,
de a technikk hatkonysga nem fgg a fizikai ertl;
ezrt az aikidot brki gyakorolhatja korra s nemre val tekintet nlkl.
Karate
Eredete
Eredete az idszmts eltti idkre tehet. A puszta
kezes harc rendszerzse s oktatsa egszen i. e. 3000-ig
nylik vissza, amikor Indiban egy Kalpattica nev
rendszer jtt ltre, amely lltlag a medve, a tigris, a leoprd
, a kgy s a srkny mozgst utnozta. Az iskola
beavatottjai vaspecsttel jelltk meg magukat.
Indibl az V. szzadban Bodhidharma (Daruma) kzvettsvel
terjedt el ez a rendszer Knban is, mert o hittrto krtjn azt
tartotta, hogy a buddhista vallst fizikai eronlttel is ki kell egszteni.
Kialakult a Chuan-shu s a Shaolin-Chuan, a kung-fu s karate
irnyzatok kt osi alapja.
A knai eredetu harcmuvszet a helyi nvdelmi mdszerekkel
kiegszlve vezetett az okinawai karate kialakulshoz.
A folyamatot nagyban segtette, amikor az 1600-as vekben
betiltottk Okinawn a nyilvnos fegyverviselst, majd a
fegyverhasznlatot is a lzadsok elkerlse vgett.
Ekkor mg a harci muvszetet Knai-kznek neveztk,
az reskz jelentsu karate sz csak 1894-ben jtt ltre.
Okinawa szigetn hrom fo iskola alakult ki, amelyeket
helysgekrol neveztek el. Ezek a Naha-te (alaptja
Higaonna Kanryo), amelyhez tartoz gazatok a goju-ryuu
(Chojun Miyagu) s a shito-ryuu (Kenwa Mabuni), a Shuri-te
(Sakugawa, Sionja, Matsumura, Itosu), amelyhez a shotokan-ryuu
(Funakoshi Gichin), illetve a wado-ryuu (Hironori Otsuka) tartozik,
valamint a Tomari-te, amely gazatai pldul az uechi-ryuu vagy a
matsubayashi-ryuu. Magyarorszgon Tomari-te mg nincsen.
A Kushido az 1919-ben bejegyzett Goju-ryuu, kemny-lgy stlus
1989-ben alapult oldalga. Alaptja s vezetoje a magyar szrmazs
Rony Kluger kanchoo, a Magyar Kushido Karate Szvetsg vezetoje
pedig Miskolczi Attila shihan.
|