Enomoto Kikaku
{magyarul}
Ünnepi menet:
délceg darvak vonulnak
Újév hajnalán.
Egy szédült madár,
tótágast állva zengi
köszöntő dalát!
Ezüst káprázat:
a merítőhálóban
közös reszketés.
Ó, Hajnalcsillag!
Merre?... Cseresznyevirág,
vagy ködös hegyek?
Önts még több vizet!
Tücskök, verebek, nehogy
kimaradjanak!
Levelibéka
banánlevél trónuson,
szellőországban.
Cédrus a szirten,
magas boltív a párja;
óvja őszi éj.
Ó, hold! Vendégünk
érkezett: fenyőárnyék
tárt ajtómon át!
Bereteszelve
a kastélykapu is már.
Holdas, téli éj.
________________________________
Telt tavaszi hold -
fonott szalmaszőnyegen
fenyőfaárnyék.
Kabóca zümmög -
a legyezőárus
átugrik egy fát.
________________________________
KAKUK
Kakuk, miért ébresztettél föl engem?
Megöl a bánat.
Álmomban őt láttam, halott anyámat.
|