Egy t�len kiakasztott sz�lcseng� a jap�nok sz�m�ra
sz�rny�lk�d�s �s nevets�g t�rgya lenne, a f�rin
ugyanis a nyarat jelk�pezi, a p�r�s h�s�gben az �d�t�
szell�t.

Mindig olyan helyre f�ggesztik – eresz sark�ra, f�ra –,
ahol a legkisebb sz�lfuvallatot is felfogja, h�zon bel�l
nem haszn�latos.

Leggyakarabban f�mb�l, �vegb�l, ker�mi�b�l vagy
bambuszb�l k�sz�l. A nyelv�re n�ha ujjnyi sz�les pap�rcs�kot k�tnek, hogy m�g �rz�kenyebb legyen, ha
megrezd�l a leveg�. Mikor a kis harang (vagy
cs�csoport) csilingelni kezd, biztos van egy kis
l�gmozg�s. Ha m�r a f�rin is hallgat, t�nyleg rekken� a h�s�g. Ha monotonnak t�nik is, a sz�l er�ss�g�vel
egy�tt folyton v�ltozik a hangja, sosem ism�tli
�nmag�t.

K�t �rdekes t�pusa : az Edo-f�rin, k�zzel f�jt, festett
�vegb�l �s az �nt�ttvas Nambu-f�rin, amely Ivata-
tartom�nyban k�sz�l m�r 400 �ve.

A f�rin k�zvetlen el�dje a futaku-harang, mely
buddhista csarnokokban �s harangl�bakon l�gott,
K�n�b�l sz�rmazik �s a Kamakura-kort�l (1192-1333)
ker�lt �t Jap�nba.
Sz�lesebb k�rben a sz�lcseng� a Muromacsi-korban
(1336-1573) terjedt el �s szok�ss� v�lt az eresz al�
akasztani, hogy h�v�set hoz� hangj�t hallgass�k forr� nyarakon.

Az Edo-kort�l (1603-1867) h�zal�k �rult�k, hossz�
rudakra k�tve, �b�gatni se kellett, h�rdette a port�k�t saj�t csilingel�se.

Jap�nban minden ny�r k�zep�n (j�lius 20-a t�j�n) a
Kavaszaki Daisin templom ter�let�n (T�ki�
k�lv�ros�ban) F�rinv�s�rt tartanak, mely 25 ezer
darabos gy�jtem�ny�vel 200 ezer l�togat�t vonz oda.