A jap�n bob�ta�il�k�nt is ismert cicus jel�leg�ze�tes �zsiai fajta. Leg�f�bb ismer�tet��leje r�vid, ny�l�szer� farka, mely egy recessz��ven �r�kl�d� g�n ered�m�nye, vala�mint az, hogy mells� l�bai b�r�mely m�s macs�ka�faj�t�t n�zve j�val r�vi�deb�bek a h�t�s�k�n�l. Ez a k�t tulaj�don�s�g ki�l�l�s�t jel�leg�ze�tes�s�g teszi.

�r�sos eml�kek sze�rint �se leg�al�bb ezer �ve ker�l�he�tett a szi�get�or�sz�gba, Kore��b�l vagy K�n�b�l. Teny�sz�t�se �vsz�za�dok �ta folyik – sok r�gi �r�s�ban �s fal�fest�m�nyen fel�t��nik alakja. De nem�csak Jap�n�ban n�p�szer�: az els� p�l�d�nyok 1968-ban beke�r�l�tek az USA ter��le�t�re is, �s m�ra m�r az eg�sz vil�gon meg�ta�l�l�ha�t�ak. 1976 �ta a macska-vil�gki�ll�t�sokon is elis�mert fajta, s�t, 1993 �ta m�r a hossz�sz�r� v�l�to�zata is az.

A jap�n cson�ka�fark� rend�k��v�l sz��v�s, eg�sz�s�ges t�pus. Jel�leme h�s�ges, bar�t�s�gos. Sze�ret �szni, �s n�ha meg�t�veszt�en kutya�szer� visel�ke�d�st pro�du�k�l. Ez szol�g�lt ala�pul a Maneki Neko por�ce�l�n�szob�rocs�k�k�nak, melye�ket gyak�ran l�tni p�l�d�ul �zle�tek kira�ka�t�ban, �s sze�ren�cse�hoz� k�pes�s�get tulaj�do�n��ta�nak neki.

De nem kell azt gon�dolni, hogy ez �j szo�k�s: m�r Toki� Gotokuji nev�,  1697-ben �p�lt temp�lo�m�ban is tisz�tel�t�k Maneki Nek�t. Toyo�kune, Hiros�hige, Sho�san, Hiromi �s m�g sz�mos nagy m�v�sz jele�n��tette meg a bob�ta�i�le�ket m�v�szet�ben.

Rend�sze�rint 3–4, az �tla�gos�n�l nagyobb k�ly�k sz��le�tik egy alomba. T�bb sz�n�v�l�to�zata ismert �s elfo�ga�dott (csak a szi��mi �s az abessz��niai aguti v�l�to�zat nem), de Jap�n�ban a leg�n�p�szer�bb a ’calico’ avagy tri�ko�lor sz��ne�zet (nagy�r�szt feh�r test fekete �s v�r�s fol�tok�kal a fejen, a l�bon �s a far�kon), vala�mint azok, melyek�kel ezt a min�t�za�tot k�nnyen el lehet �rni (v�r�s, fekete, feh�r, stb.). Eme h�rom�sz�n� v�l�to�zat neve a mi-ke. 

N�ha (de gyak�rab�ban, mint a t�bbi teny�sz�tett faj�t�n�l) egy-egy k�ly�k elt�r� szem�sz�n�nel sz��le�tik: az egyik szem k�k, a m�sik pedig s�rga �risz� lesz. Ez a ritka v�l�to�zat k�l��n��sen n�p�szer�, �s k�l�n�le�ges�s�ge meg�emeli a p�l�d�ny �r�t.

Az �llat nev�t ad� jel�leg�ze�tes farok tel�je�sen egyedi min�den egyes p�l�d�ny�n�l, sosem hi�ny�zik, �s sosem tel�jes hossz��s�g�, ter�m�sze�te�sen kun�ko�rod�. Ezt a jel�leg�ze�tes�s�g�t a faj�nak nem sza�bad �ssze�ke�verni a Manx-macsk�k�val (Man-szigeti macska), akik�nek egy��l�ta�l�n nincs farkuk.

A Manx-macsk�kn�l ez ter�m�sze�te�sen j�tt l�tre, a jap�n bob�ta�i�lek�n�l pedig, ahogy m�r fen�tebb �rtam, egy recessz�v g�n �r�k�ti, �s a k�t faj�t�nak nin�csen k�ze egy�m�s�hoz, s�t, fel��p��t�s�k szinte tel�je�sen ellent�tes.

�sszes�s�g�ben egy igen k�l�n�le�ges, j� tulaj�don�s�gok�kal b�r� faj�t�r�l van sz�, mely nagy�szer� t�rsa lehet feln�tt�nek �s gye�re�kek�nek �zsi��ban �s a vil�g b�r�mely t�j�n.