A jap�n t�n�col� eg�r, b�r val�sz�n��leg K�z�p-�zsi�ban ala�kult ki, �s K�n�b�l ker�lt �t a szi�get�or�sz�gba, m�gis Jap�n�r�l kapta a nev�t, ahol nagy�m�r�t�k�ben elter�jedt �s n�p�szer� h�zi ked�vencc� v�lt az elm�lt sz�za�dok sor�n.

A fajta leg�szem�bet�n�bb jel�leg�ze�tes�s�ge �lland� „kering�z�” moz�g�sa. Ezt a bels� f�l fejl��d�si rend�el�le�nes�s�ge okozza, amely min�den egyes p�l�d�nyra jel�lemz�: az ege�rek egyen�s�ly��r�z�ke v�z�szin�tes tala�jon cser�ben�hagyja �ket, �s folya�ma�to�san saj�t ten�ge�ly�k k�r�l forog�nak, vagy f�l�re�bil�len�tett fej�jel, d�l�n�g�lve fut�k�roz�nak k�rbe-k�rbe, nyol�cas alak�ban vagy egy�m�s k�r�l (egy�b�k�nt �ll��t�lag nagyon �lve�zik, ha m�kus�ke�r�k�ben, lejt�s fel��le�te�ken vagy cs��vek�ben rohang�szhatnak).

A jap�n t�n�col� eg�r az egyik leg�ki�sebb eml�s a vil�gon, a feln�tt egye�dek leg�fel�jebb 7 cen�tis test�hosszt �rnek el. Bun�d�juk feh�r, fekete vagy n�ha s�rga fol�tok�kal tar�k�tva. Sze�m�k nap�pal fekete, �jjel viszont, miut�n v�r�s pupil�l�ik kit�gul�nak, rubin�v��r�s�nek l�t�szik. A jap�n ege�rek 2–3 �vig �lnek, ezalatt a n�s�t�nyek �vente �tla�go�san 10 ut�dot hoz�nak a vil�gra (kb. 30 napos koruk�t�l kezdve ivar��ret�tek). A kis�ege�rek egy�he�tes koruk k�r�l kez�de�nek el „j�rni” – vagyis ekkor kez�dik meg v�g n�l�k�li kering��j��ket. Ez a moz�g�s nagyon meg�er�l�tet�, ez�rt a jap�n t�n�col� ege�rek t�b�bet �s gyak�rab�ban esz�nek m�s fajt�kn�l.

Eze�ket az ege�re�ket gyak�ran tart�j�k h�zi��l�lat�k�nt, a ter�m�szet�ben viszont nagyon rit�k�n for�dul�nak el�, hiszen rossz egyen�s�ly��r�z�k�k a raga�do�z�k k�nny� pr�d�j�v� teszi �ket (egy�b�k�nt emel�lett tel�je�sen s�ke�tek is). T�r�sas l�nyek, ket�tes�ben vagy cso�port�ban �rzik j�l magu�kat, �s az embe�rek�kel is bar�t�s�go�sak, �lta�l�ban nem harap�nak. �ll��t�lag sz�k�s�g�k van r�, hogy n�ha kien�ged�j�k �ket a ket�recb�l �s nagyobb ter��le�ten szaladg�lhassanak.

A tud�sok mos�ta�n�ban meg��jult �rdekl��d�s�sel for�dul�nak a jap�n eg�r fel�. Ez a fajta ugyanis egy a kev�s eset k�z�l, melyek�ben vala�mi�lyen „defekt” min�den egyedre �t�r�kl��dik. A kuta�t�k rem�lik, hogy az ege�rek vizs�g�lata magya�r�za�tot adhat olyan emberi idegi rend�el�le�nes�s�gekre, melyek gene�ti�kai ala�pon �r�kl�dnek.

.

Kor�b�ban ezek a kis��l�la�tok r�juk n�zve kegyet�le�nebb m�don is seg��tet�tek az embe�re�ken: egy-k�t �vsz�zad�dal ezel�tt sok b�ny�ban jap�n t�n�col� ege�rek�nek jutott az a h�l�t�lan sze�rep, amir�l egy�b�k�nt a kan�rik a leg�h��re�seb�bek. Arr�l van sz�, hogy r�geb�ben a b�ny�szok az alat�to�mos s�j�t�l�g�t�l tartva maguk�kal vit�tek egy kalit�k�ba z�rt kan�rit, �s ami�kor a mad�r abba�hagyta az �nek�l�st, p�nikba esett vagy el is pusz�tult, a b�ny�szok biz�to�sak lehet�tek benne, hogy hama�ro�san rob�ba�n�s t�r�t�nik, �s ki�r��tet�t�k a b�ny�t. Ugyan��gy, ami�kor m�r nem hal�lot�t�k a maguk�kal vitt eg�r fut�k�ro�z�s�nak nesze�z�s�t, a b�ny�szok azon�nal tud�t�k, hogy ideje menek�lni.

Egy�b�k�nt ez az apr� eg�r�fajta Magyar�or�sz�gon is egyre nagyobb n�p�szer��s�g�nek �rvend.