A Japnhoz tartoz tbb mint 3000 sziget zsia csendes-ceni partvidke mentn fekszik. A legjelentsebb szigetek szakrl dl fel haladva Hokkaid, Hons (a f sziget), Sikoku s Kjs. A Rjk-szigetek (vagy ms nven Nanszei-szigetek), belertve Okinavt, Kjs szigettl dlre fekszenek. Ezeket a szigetek egyttesen japn szigetvilgnak is szoktk nevezni.
Az orszg kb. 75%-a erds, hegyes terlet, amely alkalmatlan mezgazdasgi, ipari s lakossgi hasznlatra a meredek lejtk, a fldrengsek, a szlssges idjrs, a gyenge talaj s az eszsek ltal okozott fldcsuszamlsok miatt. Ez azt okozta, hogy a lakhat terleteken a npsrsg az egekig szktt, fleg a partvidki terleteken. Japn a harmincadik legsrbben lakott orszg a vilgon.
A felkel nap orszga a pacifikus hegysgrendszer szeizmikusan aktv terletn fekszik, hrom tektonikus lemez tallkozsnl. Emiatt gyakoriak a fldrengsek, vulkanikus tevkenysg szlelhet. A szzadok folyamn tbb, kisebb-nagyobb fldrengs puszttott az orszgban, melyek gyakran okoztak gyilkos szkrakat (1995-ben a Nagy Hansin fldrengs tbb mint 6400 embert lt meg).Az orszg szigetvilg jellegbl kvetkezik, hogy igazn hossz folyk nincsenek. De mivel az ghajlat sokfel ess, patakban, kisebb folyban nincs hiny, ilyenek mindenfel vannak.

|