Jap�n �si hiedelemvil�g alapvet� rokons�got mutat �zsia �s a csendes-�ce�niai szigetvil�g s�m�nisztikus hagyom�nyaival �s kultuszaival. A magyar nyelv� szakirodalom a k�vetkez�ket mondja: „Jap�n nemzeti vall�sa. A jap�nok leg�sibb vall�sa minden bizonnyal a csal�di v�d�szellemek, v�d�istenek, az �s�k szellemeinek �s a term�szet szellemeinek tisztelet�ben �llott, amelyet �tsz�tt a m�gikus szok�sok �s a f�tisek haszn�lat�nak szok�sa is.”

A sintoizmus (vagy kami vall�s) k�pezi a jap�n mitol�gia alapjait. Nincs k�rvonalazott tan�t�sa �s erk�lcsi parancsrendszere, csup�n mitol�gi�ja, kultikus �s szok�srendszere. Az �si Jap�n hitvil�g�nak alapja, mitol�gi�v� b�v�l� term�szetkultusz volt, amely az �t�dik sz�zadt�l kapta az "Istenek �tja" (Sinto) nevet.A sint� a k�nai nyelvb�l �tvett sz�, jelent�se: az „istenek �tja”.

Kezdetben Jap�n n�pi vall�soss�g�nak a k�z�ppontj�ban az �s�k �s a k�l�nf�le szellemek kultusza �llt. E hagyom�nyokra �p�lt az i. e. �vsz�zadokban a K�na fel�l �rkez� term�kenys�gkultusz, �s az a mitol�giai rendszer, amely a k�s�bbi Sinto felfog�s gerinc�t alkotta. E szerint a Vil�got Ural�, Legf�bb L�ny, a Kami, egyfajta szem�lytelen, �br�zolhatatlan �s kultikus tiszteletben r�szes�tett vil�gelv. A kami (isten, szellem) kifejez�s eredeti jelent�se fels�, legfels�. E meghat�roz�s minden fels�bb l�ny megjel�l�s�re szolg�l. Eredetileg a sintoizmus nem volt egy�b a term�szeti er�k im�d�s�n�l. Mint a legf�bb l�nyt az istens�ggel azonos�tott eget tisztelt�k az �si sintoist�k. Tisztelet t�rgyai voltak m�g az isteni l�ny r�szeit alkot� �gitestek, k�zt�k els� helyen a Nap. K�s�bb idegen k�nai befoly�s alatt egy �j mitol�gia fejl�d�tt ki, mely nagysz�m� istennek adott helyet a sintoista panteonban. A Kodzsiki, a jap�nok egyik szent k�nyve nyolcmilli� istent, egy m�sik forr�s csak nyolcvanezret sz�m�t. Erk�lcstana olyan, mint a t�bbi vall�sok�: a j�k a mennyorsz�gba, a gonoszok a pokolba mennek hal�luk ut�n. Az �s�k tisztelete is l�nyeges tana a sintoizmusnak.

A sintoizmus fejl�d�s�t �s szerep�t Jap�nban nem �rthetj�k meg teljesen, ha nem vizsg�ljuk, milyen hat�st gyakorolt r� a buddhizmus – �s viszont. A Buddhizmus elterjed�s�t k�vet�en, a Sinto vall�s is �talakult. Isteneit, Buddhista istenek megtestes�l�s�nek min�s�tett�k, s a k�t vall�s hit- �s szok�svil�ga szorosan �sszefon�dott.

A sinto kamik �s a papok mind a mai napig az orsz�g f�ldj�nek �s mindannak oltalmaz�i, ami csak erre a f�ldre �p�lt. Az �p�tkez�sek mindig a sinto dzsicsinszai, az alap ki�s�s�nak �nnepi szertart�s�val kezd�dnek: ezzel engesztelik a k�mit, m�sr�szt �gy k�rik a seg�ts�g�t az �p�tkez�s biztons�gos befejez�s�hez �s az �p�let fennmarad�s�hoz.

Az �llam nemzeti kultussz� tette a kor�bbi r�tusokat. Az udvar szab�lyozta a szertart�si rendet �s rangsorolta a szent�lyeket. A cs�sz�ri csal�d vall�si funkci�ja megn�vekedett, gyakorlatilag nemzeti kamiv� v�lt.

A jap�nok nagy t�bbs�ge az�ta is gyakorolja e vall�s szok�sait, p�rhuzamosan azonban a Buddhista szent�lyeket is l�togatj�k, �s tartj�k magukat a Buddhizmus, vall�si �s kultikus el��r�saihoz, erk�lcsi norm�ihoz, mitikus trad�ci�ihoz.

[wikip�dia]