- Egy japán házba való belépéskor, rakjuk le a cipőinket az ajtó elé, és figyeljünk arra, hogy a cipők orra mindig az ajtó felé mutasson. Használjuk a vendég számára kikészített papucsot!
- Tatamis padlóra csak mezitláb, vagy zokniban lehet lépni!
- Az illemhelységbe való belépéskor vegyük le a papucsot és tegyük az ajtó elé! S csak az erre a célra rendszeresített papucsot használjuk.
- Vannak szállások, ahol hagyományos japán vécét találunk: egy lyukat a földön, mely fölött guggolva végezhetjük el dolgunkat. Mindig hagyjunk tisztaságot magunk után.
- A házigazda elvárja, hogy a vacsora várható idejét vagy mi határozzuk meg (pl. 17-19 óra között), vagy egy fix időpontban legyen felszolgálva a központi étkezőben. A vacsora, és sokszor a reggeli is nagy gonddal elkészített helyi specialitás. Sértésnek számít nem megenni az ételt, vagy mást kérni helyette! A japán reggeli rizsből, sült halból szójabab levesből és néhány helyi specialitásból áll. Ha európai reggelit szeretne, netalán érzékeny egyes ételekre, ezt már az utazás foglalásakor jelezze irodánkban, mert egyes szálláshelyeken nem könnyű ezeket az alapanyagokat beszerezni.
- A ryokan házigazdája az este során elrendezi az ágyakat a szobákban.
- Japánban előfordul, hogy a szálláson a fürdőszoba közös, ellenben sosem koedukált. Ha a minshukunak nincs külön női és férfi fürdője, feltüntetik, ki mikor használhatja. Mielőtt a fürdőbe lépnek, vegyül le a yukata-t (pamut kimonó, általában a szoba tartozéka), és tegyük az öltözőhelyiségben lévő kosárba.
- Fürdés előtt mindig alaposan mosakodjunk meg a zuhany alatt, vagy csapvízzel, s csak utána használjuk a kádat.
- Reggel ajánlott nem sokáig lustálkodni, hanem inkább résztvenni a reggelin az adott időben.
- A személyzet kérdéseinkre sokszor válaszolhat olyasmit, hogy "ahogy óhajtja", de vigyázzunk, nehogy visszaéljünk előzékenységükkel! Mindig törekedjünk arra, hogy az egyik fél "érdekei" se csorbuljanak!
- Nyílvános helyen nem illik orrot fújni.

Asztalnál:
- az éttermekben egy közös tányérra rakják az ételt, az elején vegyük el, amiből enni szeretnék, utána nem illik belenyúlni
- illik megenni mindent, ami a tányérunkon van (különösen a rizst)
- ha végeztünk az evéssel, igyekezzünk visszaállítani az eszközöket az eredeti helyükre (a tányérokat vissza az asztal közepére, a pálcikákat a tartóra)
- ne igyunk mielőtt meg nem kapja mindenki a poharát, és el nem hangzik a 'kampai'!

Üzleti életben:
- A névjegykártyát a névvel felfelé, két kézzel adjuk át, először a rangidős személynek.
- Ne próbálkozzunk viccekkel, mert a japánok nem értik a nyugati vicceket.
- Hangsúlyozzuk, hogy az együttműködést hosszútávra képzeljük
- Először a legmagasabb rangútól kell elköszönni, majd sorban a többiektől.
- Az üzleti életben is elfogadott az ajándékozás, első alkalommal érdemes az országunkra jellemző ajándékot adni.
- Semmiből ne adjunk páros számút, vagy kilencet.
Tartsuk tiszteletben partnerünk privát szféráját, a nálunk megszokott 45-60 cm, náluk kb. 2 méter.