A japán széró vagy japán kecskeszarvú zerge  az emlősök osztályának a párosujjú patások rendjéhez, ezen belül a tülkösszarvúak családjához és a kecskeformák alcsaládjához tartozó faj.

Japán szigetein őshonos ( japán neve Nihon kamosika; 日本羚羊 ニホンカモシカ) és két, szintén Ázsia keleti és délkeleti részén őshonos rokon fajjal együtt alkotja a szérók nemét.

A szérók a gorálok (Naemorhedus) közeli rokonai, olykor a két nemet egyesítik és valamennyi fajt a Naemorhedus nembe sorolják.A japán széró Japán hegyvidéki területein él. A négy nagy japán szigetből hármon fordul elő, Honsún, Sikokun und Kjúsún.Az állat fej-törzs-hossza 100-180 centiméter, szarvhossza 8-25 centiméter, marmagassága 50-105 centiméter és testtömege 50-140 kilogramm. A két ivar hasonló megjelenésű, de a bak valamivel nagyobb termetű. Szőrzete nagyon sűrű és durva szálú, szinte sörteszerű. A színe kékesszürke, fehér szőrszálak vegyülnek bele; a hasoldal sötétebb árnyalatú. Az állat dús „pofaszakálla” a szájszöglettől a fülkagylóig terjed. A rövid, enyhén hátrahajló szarvon keskeny gyűrűzés látható. Amikor az állatok összefejelnek, veszedelmes támadófegyvernek bizonyul. Különösen fejlett az állat látása és hallása, de a szaglása is jó.

/wikipédia/