A jap�n sz�r� vagy jap�n kecskeszarv� zerge  az eml�s�k oszt�ly�nak a p�rosujj� pat�sok rendj�hez, ezen bel�l a t�lk�sszarv�ak csal�dj�hoz �s a kecskeform�k alcsal�dj�hoz tartoz� faj.

Jap�n szigetein �shonos ( jap�n neve Nihon kamosika; 日本羚羊 ニホンカモシカ) �s k�t, szint�n �zsia keleti �s d�lkeleti r�sz�n �shonos rokon fajjal egy�tt alkotja a sz�r�k nem�t.

A sz�r�k a gor�lok (Naemorhedus) k�zeli rokonai, olykor a k�t nemet egyes�tik �s valamennyi fajt a Naemorhedus nembe sorolj�k.A jap�n sz�r� Jap�n hegyvid�ki ter�letein �l. A n�gy nagy jap�n szigetb�l h�rmon fordul el�, Hons�n, Sikokun und Kj�s�n.Az �llat fej-t�rzs-hossza 100-180 centim�ter, szarvhossza 8-25 centim�ter, marmagass�ga 50-105 centim�ter �s testt�mege 50-140 kilogramm. A k�t ivar hasonl� megjelen�s�, de a bak valamivel nagyobb termet�. Sz�rzete nagyon s�r� �s durva sz�l�, szinte s�rteszer�. A sz�ne k�kessz�rke, feh�r sz�rsz�lak vegy�lnek bele; a hasoldal s�t�tebb �rnyalat�. Az �llat d�s „pofaszak�lla” a sz�jsz�glett�l a f�lkagyl�ig terjed. A r�vid, enyh�n h�trahajl� szarvon keskeny gy�r�z�s l�that�. Amikor az �llatok �sszefejelnek, veszedelmes t�mad�fegyvernek bizonyul. K�l�n�sen fejlett az �llat l�t�sa �s hall�sa, de a szagl�sa is j�.

/wikip�dia/