Hachiko, a végtelenül hűséges kutya története

1923. november 10-én, Odate környékén született Akita kutyus ónaposan került a tenyésztőtől, új gazdájához, Dr. Hidesaburó Uenohoz a Tokiói Egyetem mezőgazdasági tanszékén dolgozó professzorhoz, aki magával vitte a fővárosba. Gazdájának vonattal kellett munkahelyére utaznia, a kutyus pedig reggelente kikísérte és a nap végén a Shibuya állomás közelében várta haza. Ám egy 1925-ös májusi nap a professzor nem jött a megszokott időben, szívrohamot kapott egy előadása közben az egyetemen. Gazdája halála után Hachiko még 9 éven keresztül várta őt, és jelent meg pontosan a vonat érkezésekor. A legtöbb utas, megszokta hiszen látta már őt régen a gazdájával együtt és tudta, hogy őt várja haza, de nem mindenkinek volt barátságos elsőre a reakciója felé és ez különösen vonatkozik az állomás dolgozóira, ám amikor 1932. október 4-én megjelent róla az első cikk az Asahi Shimbun-ban egyre több ember elkezdett el ételt vinni neki. Az előtt leginkább az árusok etették. Végül közel 10 évnyi, gazdájára való várakozás után Hachiko 1935-ben elhunyt. 1934-ben szobrot emeltek az állomás mellett a tiszteletére, tetemét kitömték, a Nemzeti Tudományi Múzeumban, pedig kiállították.

Több film is készült a története alapján:

• Hachiko története/Hachiko monogatari-1987
• Hachi-A leghűségesebb barát-2009